FaceBookGoogle+Youtube

KTM G+

KTM Facebook

A magyar kultúra napja

Iskolánkban a mai napon tagozatainknak a magyar kultúra napja alkalmából megemlékezéseket tartottunk. Műsorunk az alábbi linken elérhető:

 

MI kultúránk 2014 - Magyar kultúra napja 2014. január 22.

 

"A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket." (Forrás: wikipedia.hu)

Rólunk írták

VEGYÉSZKOKTÉLT KEVERTEK

2011. október 25.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

TEHETSÉGEKET KUTATNAK

2011. október 19.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

HÚSZ ÉVE A TEHETSÉGÉRT

2011. április 14.

Forrás: http://varpalotai.hu

A TEHETSÉG AZ ELSŐ - HÚSZ ÉVE ALAPÍTOTTÁK A VÁRPALOTAI MAGÁNISKOLÁT

2011. március 25.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

GYERMEKKÖZPONTÚSÁG A PEDAGÓGIÁBAN

2011. február 15.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

LÁTVÁNYOS KÍSÉRLETEK VÍZZEL

2011. január 26.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

AZ ÉLET CÉLJA: A KÜZDÉS MAGA

2011. január. 23.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

KÜZDJ ÉS BÍZVA BÍZZÁL

2011. január. 19.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

HAT NAPOT KEREKEZTEK

2010. augusztus. 13.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

TÉLI OLIMPIAI VETÉLKEDŐ

2010. április. 28.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

VÁRPALOTAI BALETTOSOK NEMZETKÖZI SIKEREI

2009. május. 19.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

KISISKOLÁSOK VETÉLKEDTEK

2009. május. 14.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

ÚJSÁGOT MINDEN DIÁKNAK!

2009. május. 04.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

FARSANGOLÁS TEREMFOCITORNÁVAL

2009. március. 04.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

MINŐSÉG, ESÉLY, EGYENLŐSÉG

2008. szeptember. 15.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

DIÁKALKOTÁSOK TÁRLATA

2008. június. 12.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

JÓ SZEREPLÉS A HELIKONON

2008. május. 03.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

MŰVÉSZET KIVÁLASZTOTTAKNAK?

2008. február. 01.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

MÉRÉS MÁR ELSŐBEN - AKÁR HÁROMÉVNYI KÉPESSÉGBELI KÜLÖNBSÉG

2009. október. 06.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

ISKOLAI VONATKOZÁSÚ CIKKEK

EGY SZÍN ÉS ANNAK ÁRNYALATAI

2009. augusztus. 27.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

EGY SZERÉNY RAJZOS

2009. augusztus. 26.

Forrás: http://www.naplo-online.hu

 

 

Pedagógusok 2017

 

PEDAGÓGUSOK

 

 

 

 

Ács Imre

 Becz-Rábóczki Orsolya

Béni Norbert

Bohár Beatrix Terézia

Buzás Erika

Csókáné Marton Dóra

Deák Istvánné

Farkasné Laczó Adrienn

Fellegi Viktor

Gimesi Balázs Tamás

Hargitai Rita

Héninger Ildikó

Horváthné Turi Petra

Joó Imola Zsuzsanna

Juhos Zoltán János

Kapocsi Margit Katalin

Kovács Sándor

Kovács Szilvia

 Kőszegi Anna

Lantos Erika

Lantos József

Mag Hedvig

Manhalter Manuéla

Molnár-Deák Marianna

Murai Eszter

Nádasdiné Illés Tünde

Nagyné Fodor Angéla

Némethné Hegyesi Tímea

Pál Viktória

Rózsa Norbert

Schoffhauzer Judit

Somogyi Anikó

Székely Zoltán Péter

Szlávik Ágnes

Tóth Zoltánné

 Vay Krisztina

 

Veingartner Erika 

 

 

 

Kollégium

 

Bendi Szilvia

 

Bregócs Zsuzsanna 

 

Nagy Attila

 

Nagy-Kárpáti János

 

Demjén Andrea

 

 

 

  Pedagógiai asszisztens

 

Eszes Istvánné 

 

 

Karácsonyi képeslapok

Szavazz diákjaink által készített karácsonyi képeslapokra! 
Te melyik képeslapot küldenéd el szeretteidnek, ismerőseidnek?
Kedveld azt a képeslapot, amelyik Neked a legjobban tetszik! 
Szavazás december 19-ig. 
Eredményhirdetés december 20-án az iskola oldalán.

 

A képeslapok az alábbi linken érhetők el.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.534193596677733.1073741832.482512748512485&type=1

 

 

ÉKP

1981-ben Zsolnai József pedagógus kutató irányításával megindult az Oktatáskutató Intézetben a kutatás, amely A képesség- és tehetségfejlesztés magyarországi helyzete és lehetőségei, különös tekintettel az általános iskolára címet viselte. Ebből a kutatásból nőtte ki magát az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP). A kutatás abból indult ki, hogy az akkori szociálpolitika által szorgalmazott művelődési hátránykompenzálás, valamint a gazdaságpolitika által kívánatosnak tartott tehetségfejlesztés problémája az iskola keretei között megoldható. Mindez egy egységbe összekapcsolva, pedagógiai eszközökkel, leginkább a képességfejlesztés segítségével valósítható meg. (Kiss Éva 2002, 11) Az iskola lehetséges szerepét szerették volna meghatározni a képesség- és tehetségfejlesztésben.

Zsolnai Józsefnek és kutatócsapatának ez már a második programja, kutatása volt az 1971-től formálódó Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program (NYIK) után.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő program többszöri kísérleti kipróbálás, javítás eredményeként 1986 óta választható az iskolák számára.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia tárgya az a legszélesebben vett kultúra-átszármaztató tevékenységsorozat, amely intézményesítetten és cselekvően segíti a tanulásra kényszerültek vagy önként vállalkozók személyiségfejlődését. (Zsolnai 1995, 15)

A program szerint a sokoldalú képességfejlesztést mindenki számára elérhetővé kell tenni, ennek színhelyéül pedig az iskolának kell szolgálnia. A gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy minél több területen kipróbálhassák magukat, hogy érdeklődésük kialakulhasson.

A képességfejlesztő iskola egésznapos iskolaként működik, de akár működhet nem-egésznaposként is. Egy a fontos, hogy ez az iskolatípus nem szakad külön iskolára és napközire. Az iskolában egész napos foglalkozás működik, nemcsak délelőtt, hanem délután is vannak órák. A tanítás beosztása igazodik a gyermekek „szellemi” állapotához, délelőtti órák között szerepel a matematika, természetismeret, magyar nyelv és irodalom, stb., amelyek több koncentrációt igényelnek a tanulóktól. A délutáni órák között pedig inkább készségtárgyak sorakoznak: bábozás, néptánc, környezet- és vizuális kultúra (KVK), amely órákon több hangsúlyt fektetnek a játékosságra, ahol a diákok alkotó tevékenységet végezhetnek.

Zsolnai József szavait idézve „az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia koncepciója abból indul ki, hogy lehetséges a gyerekek számára a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenységet szervezni, amely leköti őket, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. […] A képességfejlesztés az a terület, ahol az iskola biztosra mehet, s ha ezt össze tudjuk kapcsolni a gyermekek nagyfokú motiváltságával, továbbá a gyermeket tiszteletben tartó, szociális kompetenciáját, magatartási kultúráját tapintatosan alakító nevelési kultúrával, képesek lehetünk a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Ez a koncepció olyan tanulásszervezést követel, amely a tanuló egyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára. Maximálisan törekszik az önállóság és az öntevékenység kialakítására, az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kiművelésére.” (Zsolnai 1995, 184)

Az ÉKP egy olyan iskolai program, amely 1-12. évfolyamot nézve illeszkedik a nemzeti alaptantervhez, műveltségi területeihez és a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez.

Az iskolának egy közösséget kell alkotnia. Az iskola minden tagja egy ügyért tevékenykedik, fontos, hogy az iskola által közvetített programot magának vallja és minden erejével a gyermekek fejlesztését szolgálja. A közösségen belül fontos a közvetlen kapcsolat, mind a tanárok és diákok, mind a tanárok és szülők között. A közvetlen kapcsolat eredményeképpen alakul ki a közösség, iskola emberi arculata.

A tananyagon belül előnyben részesültek azok a tudomány- és művészeti területek, amelyek „az adott életkorban kitüntetett mértékben járulnak hozzá a képességfejlesztéshez, és kellő motivációs értékkel rendelkeznek.” (Zsolnai-Kiss 1989, 4) A kisiskoláskor nagyszerű lehetőséget biztosít arra, hogy a képességeket széles körben megalapozzuk, figyelembe véve a gyermekek kíváncsiságát, mozgásigényét, fogékonyságát. A program által nyújtott tág tevékenységi körök lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy hajlamainak és érdeklődésének megfelelő területet találjanak az iskolában.

Az alternatív program tananyagában sok olyan tárgy szerepel, amelyek kielégítik a tanulók mozgásszükségletét (pl. néptánc, a szabadidő hasznos eltöltéseként délutáni levegőzés), játékszükségletét (pl. bábozás, néprajz), önkifejezési szükségletét (pl. versmondás, furulyázás, művészeti oktatás). A program jóval több tantárgyat, műveltségi területet tanít, mint a hagyományos iskola. A már említetteken kívül a tananyagban kötelezőként vagy választhatóként szerepel ember-, vallás-, erkölcsismeret, filozófia, drámajáték, vizuális kultúra és művészettörténet, képzőművészeti-, színház-, film-, zeneesztétika, fotózás, médiaismeret-mozgóképkultúra, virágrendezés, háztartástan, könyv- és könyvtárhasználat, stb.

A tantárgyi programot átszövi a nyelvi és vizuális kommunikáció. Kiemelt szerepet kap az érintkezéskultúra: a jól érthető tiszta beszéd, igényes fogalmazás írásban és szóban egyaránt, illemtudó, toleráns viselkedés.

A program saját taneszközökkel, tanítási programmal, pedagógiával rendelkezik, amely a mindennapi, erkölcsi, művészi és kognitív értékkel való rendszeres kapcsolatot biztosítja a tanulók számára. Az ÉKP törekszik a magyarságtudat erősítésére, ennek egyik fontos támpillére a NYIK.

A tanulók szívesen járnak iskolába, mert a tanítási órákat átszövi a játék, amely könnyebbé és élvezhetőbbé teszi a tanulást, amelynek eredményeképpen a gyerekek szebben beszélnek, ügyesednek, környezetükkel szemben igényessé válnak. A pedagógusok a tanítási órák során kihasználják a játékok fejlesztő hatását.

A program „olyan személyiségjegyek és képességek fejlesztését vállalja, amelyek egy tartalmas és gazdag élet szervezése-vezetése szempontjából nélkülözhetetlenek: önállóság, önművelés, szociális alkalmazkodás, kíváncsiság, felelősség, énazonosság-tudat, önismeret, önértékelés, képesség az érdekérvényesítésre és a közügyekben való részvételre.” (Zsolnai-Kiss 1989, 4.)

A gyerekek kisiskolás koruktól tanulhatják a sakkozást, a rejtvényfejtést, és rejtvénykészítést (hagyományos vagy a napjainkban közkedvelt sudoku rejtvény), amelyek fejlesztik a gondolkodást.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő program jellegzetessége, hogy mind a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatására, mind a tehetségesek megfelelő terhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordít. Minden gyermeket minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra kell késztetni. Lehetővé kell tenni, hogy minden tanuló a számára lehetséges legnagyobb teljesítményt érje el minden tevékenységből.

Az alkotásra nevelés a program részét képezi. Az alkotás minden ember megkülönböztetett joga. A gyerekek az iskolás évek alatt sok tevékenységben kipróbálhatják magukat, így nagyobb esélyt biztosítva arra, hogy minden tanulóról kiderüljön, hogy milyen tevékenységben tehetséges, milyen területen célszerű őt alkotásra késztetni.

A gyermek életének domináns színtere az iskola, idejének több mint a felét itt tölti. „A környezet esztétikus kialakítása kedvezően befolyásolja az iskola általános légkörét, és ezáltal növekszik a tanulási kedv is.” (Zsolnai 1995, 208) Fontos az, hogy a gyermek az iskolában is otthon érezze magát. A tanulási színtér otthonossá tétele viszont nem kizárólag a pedagógus feladata. Ahhoz, hogy a gyermek otthonosabban érezze magát, ami leginkább az első években bír kiemelt fontossággal, saját magának kell egy olyan környezetet kialakítania, ami biztonságérzetet nyújt számára. Azzal, hogy a gyerekek saját maguk dekorálják a termet, ahol az egész napot töltik, nemcsak otthonosságot teremtenek, hanem alkotási vágyukat is kiélhetik, fantáziájukat mozgósíthatják. Az osztály díszítésével elégedettséget érezhetnek, hogy mindez az ő keze munkájuk, valamit alkottak. A dekorációnak két funkciója van: informál és szépít. Az előbbiben nagy munka jut a tanárnak, az utóbbiban pedig inkább a diáknak. Nemcsak a dekoráció fontos az otthonos környezet kialakításában, hanem a terem elrendezése is. Kevesebb szerep jut a tanári asztalnak, fontos az, hogy ne a terem közepén legyen, hanem inkább a szélén, a sarokban (funkciója sok esetben csak rakodófelület). A pedagógus feladata nem a frontális oktatás, hanem az, hogy minél több időt töltsön a gyerekek között, óra közben közvetlen kapcsolatot alakítson ki a diákokkal, és ne csak „az asztal mögül szemlélődő tanár” legyen. A dekoráció és a terem elrendezése azonban nagy mértékben függ az iskola, a helyiség adottságaitól.


FELHASZNÁLT IRODALOM

Heffner Anna – Kiss Éva (1998): Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia mint a Zsolnai-pedagógia legjelentősebb eleme. In.: Szöveggyűjtemény. Szerk.: Pukánszky Béla, Zsolnai Anikó. Eötvös József Könyvkiadó. Budapest. 225-237. old.

Huszár Ágnes (szerk., 2002): Értékközvetítő és képességfejlesztő program. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program. Jubileumi konferencia. Előadások. Szerk.: VE TK Pedagógiai Kutatóintézete. Pápa

Kiss Éva (2002): Tizenkét tétel az Értékközvetítő és képességfejlesztő program innovációjáról. VE TK Pedagógiai Kutatóintézete. Pápa

Zsolnai József (1986): Egy gyakorlatközeli pedagógia. Oktatáskutató Intézet. Budapest

Zsolnai József (1995): Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Tárogató Kiadó. Budapest

Zsolnai József – Kiss Éva (1989): Tananyag és tantárgyi rendszer. In.: A tanító XXVII. évf. 1. szám. 3-5. old.

 

 

Statisztika

Cikkmegtekintések találatai
331511

Látogatók

Oldalainkat 90 vendég és 0 tag böngészi